Az úszás nemcsak hasznos, egészségmegőrző és -erősítő, illetve életmentő készség, hanem a lelki fejlődést is támogatja. Ideális, ha a „mélyvízzel” való ismerkedés már csecsemőkorban elkezdődik: a babúszás javítja a mozgáskoordinációt, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, hozzájárul az egészséges fejlődéshez. A vízben való mozgás játékos formában fejleszti a babák érzékelését, egyensúlyérzékét és önbizalmát. A felnőttként úszni tanulók számára is rengeteg előnnyel jár ez a tevékenység, azaz bármelyik életkorban is kezdjük, a vízben való mozgás igazi feltöltődést jelenthet testnek és léleknek egyaránt. A babaúszás rejtelmeibe Brebán Noémi nyújt bepillantást, aki elhivatottan dolgozik azért, hogy a legkisebbek is magabiztosan és örömmel mozogjanak a vízben.

A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.

Két villámcsődülettel ünnepelt kedden, a tánc világnapján a Maros Művészegyüttes két társulata Marosvásárhelyen. Noha a Színház térre helyezett mikrofonok és hangosítópult elárulta, hogy nem csak beszélgetni jöttek ki a térre a zenészek és táncosok, a felcsendülő népzene és a hirtelen táncra perdült művészek meglepték a járókelőket. Akadt olyan is, aki maga is táncra perdült a zene hallatán.

Ha szóba kerül a hummusz, mindenki a csicseriborsóra és a tahinire (szezámmag paszta) gondol, mert ez az eredeti, de számomra a hummusz csak egy állag és sok mindenből készülhet. Például az egyik kedvenc alapanyagomból, a vörös lencséből.

A történelmi Komárom helyén már a Római Birodalom idején stratégiai fontosságú erődítmény állt. Két vára Szlovákiában, az ahhoz kapcsolódó erődök a mai magyarországi Komárom területén, a Duna jobb oldalán találhatók.

Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője a Székelyudvarhelyi Könyvünnepen külön interjút adott nekünk, amelyben elárulta: Kádár L. Gellértről rögtön tudta, hogy méltó megformálója lesz Hunyadinak. Az íróval a regényekről, a filmről és jövőbeni terveiről beszélgettünk.

A székelyudvarhelyi televízió főszerkesztője volt korábban, azonban karrierjét hátrahagyva, tizenöt évvel ezelőtt mindent a nulláról újrakezdve, Budapesten épített új életet. Tóth Adél ma a Hír TV felelős szerkesztője és műsorvezetője, nemrég pedig Udvarhelyért Príma-díjjal méltatták értékteremtő munkáját. Műsorkészítésről és nőiességről, anyaságról és változásról egyaránt kérdeztük kolléganőnket.

A videójátékok hajnalán még senki sem gondolta, hogy ezek egyszer történetmesélő médiumok lesznek. Ahogy azt sem, hogy az egyik legjobb Pókember-sztorit majd videójáték formában kapjuk meg. Videósorozatunk legújabb részében két történetközpontú játékot mutatunk be, amik végigjátszása felér azzal, mintha egy interaktív filmet vagy sorozatot néztünk volna meg.

A torjai Sólyom Zoltán sokoldalú ember. Nyúltenyésztő, emellett almafák növesztésével is foglalkozik. Tanárként történelemre okítja a következő nemzedéket, amiben segítségére van hobbija, a numizmatika is. Régipénz-gyűjteményében tízezernél is több érme és bankó található, különböző korok mementói. Egy érme sok mindent elárul egy szakavatott számára, és most önök is megtudhatják, miről beszélnek és mesélnek az apró korongok, lepedőnyi papírpénzek.

Gáll Tímea Csíkmadarason talált rá arra az életformára, amelyből megszületett Kölcsönkért kovász című könyve – egy különleges kötet, amely túllép a hagyományos szakácskönyv keretein. A receptek mögött történetek húzódnak, a kenyér kovásza pedig a közösség, a múltból átemelt tudás és az önazonos élet metaforájává válik. A könyvben a hagyományőrzés, a vidéki élet és az újrakezdés egyszerre van jelen, megmutatva, hogyan fonódik össze az étel a történetekkel, a nagyszülők öröksége az önálló döntésekkel, és a kenyérsütés a lelki építkezéssel. A Kölcsönkért kovász nemcsak olvasmány, hanem meghívás egy lassabb, figyelmesebb életbe – amelyben a megosztott kovász nem csupán táplál, hanem közösséget is teremt.