Háború, propaganda, Putyin-imádat: eligazodás az igazság utáni időkben

Székelyhon
Alig néhány kivétellel a világ országai egyetértenek abban, hogy Oroszország Ukrajnában véghezvitt „különleges művelete” egy felesleges, költséges, buta háború, vezetője, Vlagyimir Putyin pedig egy agresszor, a világ országainak lakosságát azonban a „röhögő fejekből” is látható módon megosztja a kérdés. Úgy tűnik, nem merülhet fel olyan kérdés, amivel kapcsolatban a kialakult fősodratú diskurzusnak ne lenne egy tekintélyes ellentábora, amely véleményét nem feltétlenül a tényekből, a hiteles tájékozódásból alapozza meg, hanem a saját véleménybuborékját alkotó, sokszor propagandisztikus vagy egyenesen hamis üzenetekből. De egyáltalán lehet-e árnyalt véleménye háborús helyzetben valakinek, illetve ha van, gyengíti-e ezzel saját táborát? Igaz-e, hogy háborúban mindenképpen oldalt kell választani, és aki nem barát, az ellenség? Hogyan lehet eligazodni a „post-truth”, azaz az ún. igazság utáni időkben, amikor az egyik oldal népirtásról, a másik meg hírhamisításról beszél ugyanazon történések kapcsán? Hogyan jelenik meg az orosz és ukrán háborús propaganda Romániában, és putyinista-e az, aki nem nyeli le kritika nélkül az ukrán verziót?

Háború, propaganda, Putyin-imádat: eligazodás az igazság utáni időkben

Székelyhon
Alig néhány kivétellel a világ országai egyetértenek abban, hogy Oroszország Ukrajnában véghezvitt „különleges művelete” egy felesleges, költséges, buta háború, vezetője, Vlagyimir Putyin pedig egy agresszor, a világ országainak lakosságát azonban a „röhögő fejekből” is látható módon megosztja a kérdés. Úgy tűnik, nem merülhet fel olyan kérdés, amivel kapcsolatban a kialakult fősodratú diskurzusnak ne lenne egy tekintélyes ellentábora, amely véleményét nem feltétlenül a tényekből, a hiteles tájékozódásból alapozza meg, hanem a saját véleménybuborékját alkotó, sokszor propagandisztikus vagy egyenesen hamis üzenetekből. De egyáltalán lehet-e árnyalt véleménye háborús helyzetben valakinek, illetve ha van, gyengíti-e ezzel saját táborát? Igaz-e, hogy háborúban mindenképpen oldalt kell választani, és aki nem barát, az ellenség? Hogyan lehet eligazodni a „post-truth”, azaz az ún. igazság utáni időkben, amikor az egyik oldal népirtásról, a másik meg hírhamisításról beszél ugyanazon történések kapcsán? Hogyan jelenik meg az orosz és ukrán háborús propaganda Romániában, és putyinista-e az, aki nem nyeli le kritika nélkül az ukrán verziót?